A kora nyár íze: erdei szamócakrémes torta

 

 

Sugárzó napsütés volt, az első meleg nyárias nap idén, és pont szombatra esett. Úgy döntöttem, bármilyen fontos házimunka várhat, most nincs fontosabb annál, mint hogy kiüljek a padra a cseresznyefa alá és bámuljam a szemben levő domboldalon legelésző lovakat, olvassak és tervezzem a két héttel későbbre tervezett utunkat. Több, mint 3000 km, három ország és egy teljes hét mindenféle jóból. Ancsa, Peti a falka, és természetesen Damián meglátogatása, aki nemrég született le közénk és még sosem találkoztunk. Franz és felesége, a nagymamám unokaöccse, aki a családunk azon ágához tartozik, akiket kitelepítettek 1948-ban. Már csak az is melegséggel töltött el, ha rájuk gondoltam. 

És persze ott volt az utazás apropója, a kétévente megrendezett Food Photo Festival Vejlében, ami számomra olyan, mint egy kisgyereknek Disneyland. Négy napot eltölteni olyanokkal, akik ugyanannyira megszállottan imádják a fotózást és a gasztronómiát mint én, olyan, mintha egyik oldalról Mickey egérbe, másik oldalon Donald kacsába karolva vattacukrot szorongatnék, miközben sétálgatunk Csipkerózsika kastélyában. 

Ahogy üldögéltem a padon, hirtelen hűvösebbre fordult az idő, a nap is elbújt a felhők közé egy rövid időre. Ránéztem az órámra, és összeráncoltam a homlokom. Áron már 2,5 órája elment biciklizni. “Mindig ilyen hosszú ideig marad távol?”- gondolkodtam el, miközben próbáltam legyűrni az egyre inkább elhatalmasodó aggodalmat. A közeli erdő óriási, legalábbis, ha keresünk valakit, és nincs térerő. 

Mikor már épp azon gondolkodtam, kit hívjak segítségül és merre is fogunk elindulni, egyszercsak megjelent két férfi a kertben, mindegyikük kezében egy-egy biciklidarab. Nekem kikerekedtek a szemeim, aztán újra kaptam levegőt, amikor Áron, a saját lábán, a karját szorongatva megjelent mögöttük. 

Az események ezután gyorsan peregtek. Sürgősségi osztály, diagnózis elszakad szalagokról és letört csontdarabokról, altatásos műtét és az ítélet: négy hét gipsz. 

Áron szokta mondani, hogy a természetben nem az az élőlény éli túl, amelyik a legerősebb, hanem az, amelyik a legalkalmazkodóbb. A természet most minket is próbára tesz. Türelemre, rugalmasságra és kitartásra nevel. Az, hogy milyen fontos, hogy két karunk van, akkor derül csak ki, amikor – szerencsére csak ideiglenesen- csak egy marad. Rajtam az első sokk után egyfajta eufória tör ki, mert rájövök, hogy milyen szerencse, hogy “csak” ennyi történt. Nem a fej, nem a láb, nem a gerinc. Áron, a fájdalmaival, a kényelmetlen gipsszel kevésbé tudja értékelni a makacs optimizmusomat, de azért szép lassan megtanul mindent egy kézzel csinálni. Cipőt bekötni, kenyeret szeletelni, füvet nyírni, gereblyézni. Mert persze egy rendes sváb sosem pihen. 

Végül úgy döntünk, egyedül indulok neki az útnak, fájó szívvel elhalasztjuk barátaink és rokonaink látogatását, de megmarad nekem Dánia, és a Food Photo Festival, amiről élményfoszlányok elő-előbukkannak majd az elkövetkező hetekben. Egyelőre annyit, hogy hálás vagyok minden pillanatért, a barátságokért, a mosolyokért, a bíztatásért és hogy tanulhattam- mindez különösen nagy ajándék volt az aggodalommal és rohanással töltött hetek után. Jó volt ott lenni és jó volt hazajönni. 

Felujjongtam, mikor láttam, hogy beérett a korai, sárgáspiros cseresznyénk, amit a Mamám rétescseresznyének hív. Anyunál még mindig rengeteg az erdei szamóca, és sikerül elcsípni az utolsó bodzavirágokat a kertünkben, hogy még egy adag szörpöt elkészíthessek. A tavaly elültetett rebarbara új leveleket hozott, kikelt az utazás előtt elszórt ruccolamag, hamarosan virágzik a szeder és reménytkeltően zöldell a meggy. És végre, végre két év után ez az időszak nem csőtöréssel és kiköltözéssel, és nem építkezéssel telik. 

Csak és kizárólag sok-sok sütéssel és főzéssel. 


A fotózáshoz használt kézzel szövött, növényi festésű textilek @textil_szakacsniki /Szakács Niki keze munkáját dicsérik. 

www.szakacsniki.com

instagram.com/textil_szakacsniki

facebook.com/textil.szakacsniki

erdei szamócakrémes torta az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu // sponge cake with wild straberry cream from the Taste of Memories Hungarian country kitchen www.tasteofmemories.comerdei szamócakrémes torta az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu // sponge cake with wild straberry cream from the Taste of Memories Hungarian country kitchen www.tasteofmemories.com

Erdei szamócakrémes torta

(Egy18 cm átmérűjű tortához)

Hozzávalók: 

A piskótához: 

3 tojás

4 ek. olaj

6 ek. porcukor

3 ek. víz

6 ek. liszt

1 csg. sütőpor

A krémhez:

300 g erdei szamóca

100 g cukor

300 g tejszín

4 db zselatinlap

  1. A sütőt előmelegítem 200 fokra, a tortaformák alját a biztonság kedvéért kibélelem sütőpapírral, az oldalát kivajazom, kilisztezem. (Süthetem egy tortaformában is, majd keresztben kettévágom, mikor kihűlt, ebben az esetben a sütési idő növekszik)
  2. Minden hozzávalót kimérve előkészítek, a liszttel elkeverem a sütőport. 
  3. Habosra keverem a tojássárgáját a porcukorral, hozzáöntöm az olajat és a víz felét, majd a víz másik felével felverem kemény habbá a tojásfehérjét. Felváltva a lisztet és a tojásfehérjét adagolva lágyan átkeverem a tésztát, majd beleöntöm a formába és kb. 10-12 perc aranybarnára sütöm úgy, hogy mikor berakom, rögtön csökkentem a hőmérsékletet 180 fokra. Tűpróbával ellenőrzöm, hogy megsült-e. Kiveszem a formákból a piskótalapokat és rácson hagyom őket kihűlni.
  4. Az erdei szamócát pürésítem, a zselatinlapokat hideg vízbe áztatom. A gyümölcshöz hozzákeverem a cukrot, majd a felét a tűzhelyen megmelegítem forrásig. Hozzáadom a kicsavart zselatinlapokat, majd a marék szamócarpürét is. A tejszínt habbá verem és hozzáadagolom a gyümölcskrémet.
  5. Egy lapos tálra teszem az első tortalapot, köré állítható tortakarikát rakok. Beleöntöm a krém felét, rárakom a másik piskótalapot és a maradék krémmel fejezem be. Legalább 3-4 órára hűtőbe teszem, késsel körbevágom és leveszem róla a karikát.

erdei szamócakrémes torta az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu // sponge cake with wild straberry cream from the Taste of Memories Hungarian country kitchen www.tasteofmemories.com

erdei szamócakrémes torta az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu // sponge cake with wild straberry cream from the Taste of Memories Hungarian country kitchen www.tasteofmemories.com

erdei szamócakrémes torta az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu // sponge cake with wild straberry cream from the Taste of Memories Hungarian country kitchen www.tasteofmemories.com

erdei szamócakrémes torta az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu // sponge cake with wild straberry cream from the Taste of Memories Hungarian country kitchen www.tasteofmemories.com

erdei szamócakrémes torta az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu // sponge cake with wild straberry cream from the Taste of Memories Hungarian country kitchen www.tasteofmemories.com

erdei szamócakrémes torta az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu // sponge cake with wild straberry cream from the Taste of Memories Hungarian country kitchen www.tasteofmemories.com

erdei szamócakrémes torta az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu // sponge cake with wild straberry cream from the Taste of Memories Hungarian country kitchen www.tasteofmemories.com

 

Neubauer Judit

Hozzászólás írása

Kapcsolódó bejegyzések

AZ EMLÉKEK ÍZÉRŐL

Az Emlékek Íze egy kis vidéki ebédlőasztal a Bakonyban, ahol időnként összetalálkozunk, bárhol is legyünk a világban. Beszélgetünk, főzünk és olyan ételeket kóstolgatunk, amelyek íze régi emlékeket idéznek fel, aztán újakat teremtenek. Neubauer Judit vagyok, szakács, ételfotós és szenvedélyes élet és ételimádó. Jó, hogy itt vagy!

Az Emlékek Íze konyhájából a postafiókodba