karácsonyi mézes az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

Ehető karácsonyfa díszek, avagy süssünk karácsonyi mézest!

A karácsony előtti készülődésben szinte lehetetlen feladatnak tűnik a lassítás, a csendes készülődés, a felkészülés a régi elengedésére, és az új fogadására.
Mindenesetre megpróbálom, még akkor is, ha minden nap kapok legalább három “már csak… nap az ünnepekig” visszaszámlálás jellegű hírlevelet a postafiókomba. Még akkor is, ha több kilónyi linzertésztát kell begyúrnom, kiszúrnom változatos formában az ismerősöknek és barátoknak. Még akkor is, ha az utolsó pillanatban még apró meglepetéseket is kell beszerezni, ha óriási is a forgalom mindenhol és tele vannak a parkolók… még akkor is. Csak belül kell őriznem a csendet és a nyugalmat.
Valójában egyébként leginkább mosolygok. Belül és kívül is. A kicsi ház egyre inkább mutatja az új arcát és ez már önmagában elég indok arra, hogy fényt lássak magam körül. Egyik nap még volt tető, másik nap már csak a fa szerkezet meredezik cserepek nélkül, aztán már az sem. Egy helyes kis kocka lett a mézeskalács jellegű házból, de már készül az új tető, olyan lesz, mint a régi, csak biztonságos, szúrágta szarufák, meghajlott és kilazult cserepek és darázsfészkek nélkül. A padlás persze hiányozni fog, de helyette lesz padlásszoba, annak különleges hangulatával és jóságos szellemeivel.
Arra gondoltam, hogy az eheti blogposztban a lassulás jegyében nem egy különlegesen bonyolult tortát vagy süteményt készítek, hanem karácsonyfadíszt. Eszembe jut ugyanis az egyik karácsony, amit Málagában töltöttem. Áront vártam és Szilviéket, akik néhány nappal az ünnepek előtt érkeztek. Nem volt karácsonyfánk, mert nem lehetett kapni, ünnepi dekorációt nem szerettem volna venni, ezért mindent házilag készítettem el. Kartonra alufólia darabokat ragasztottam és csillagokat vágtam ki belőle, felfűztem cérnára, az volt a fényfüzér. Egy üzletnél csomagoláshoz használt és leselejtezett lécekből Áron karácsonyfa alakot eszkábált össze és piros filcanyagból és kockás szalagból szív alakú függőket varrtam, azok voltak a díszek. Igaz, hogy halat ettünk, de egyébként a menü egyáltalán nem volt hagyományos, vagy karácsonyi, de valójában nem is ezt volt a fontos. Az egyszerűségben rejlett a titok.
A Váncza-féle “A mi süteményeskönyvünkben” bukkanok rá a karácsonyi mézes receptjére, amihez rögtön egy grafikus által rajzolt képet is mellékelnek, ami a karácsonyfára akasztott süteményeket ábrázolja.
“ Ez az!”- gondolom és rögtön nekiállok, mert hát mi is lehetne békebelibb annál, hogy a megszokott díszek helyett vagy mellett mandulával és egyéb magvakkal dekorált sütiket akasszak a fára, amit aztán egy óvatlan pillanatban le lehet enni. Az pedig, hogy gyorsan elkészíthető és finom, már csak hab a tortán.

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

Karácsonyi mézes díszek a karácsonyfára
(A Váncza-féle “A mi süteményeskönyvünk” receptje nyomán)

Hozzávalók:
250 g méz
1 tojás
200 g liszt
10 g sütőpor
2 késhegynyi őrölt fahéj
2 csipet őrölt szegfűszeg
1 citrom reszelt héja

A díszítéshez:
1 marok blansírozott mandula
1 marok hámozott pisztácia
2 ek. tört mogyoró
2 ek. kristálycukor
4 ek. víz

A mézet megmelegítem és hagyom hűlni. A lisztet elkeverem a sütőporral, a szegfűszeggel és a fahéjjal, a citromhéjjal, majd a mézzel és a tojással összegyúrom. Ha a tészta túl lágy, akkor fél-1 órára hűtőbe teszem.
A sütőt előmelegítem 200 fokra. Jól meglisztezett deszkán fél centi vastagra kinyújtom (az eredeti recept ujjnyi vastagot írt, de én azt túl vastagnak találtam) és meglisztezett sütikiszúrókkal tetszőleges formákat vagy derelyemetszővel négyszögeket vágok ki. A tészta hajlamos leragadni, így érdemes a kiszúrt formákat rögtön a sütőpapírral bélelt tepsire helyezni. A vizet megmelegítem, feloldom benne a cukrot. A formákat megkenem a cukros vízzel, a mandulával, mogyoróval és a pisztáciával díszítem, majd 8-10 perc alatt aranybarnára sütöm. Szalaggal átkötöm.

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

 

mézeskalács az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

karácsonyi mézes az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

karácsonyi mézes az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

 

Neubauer Judit

Hozzászólás írása

Kapcsolódó bejegyzések

AZ EMLÉKEK ÍZÉRŐL

Az Emlékek Íze egy kis vidéki ebédlőasztal a Bakonyban, ahol időnként összetalálkozunk, bárhol is legyünk a világban. Beszélgetünk, főzünk és olyan ételeket kóstolgatunk, amelyek íze régi emlékeket idéznek fel, aztán újakat teremtenek. Neubauer Judit vagyok, szakács, ételfotós és szenvedélyes élet és ételimádó. Jó, hogy itt vagy!

Az Emlékek Íze konyhájából a postafiókodba