Valami régi, valami új: levendulás vaníliafagylalt

Mamival, Apu édesanyjával 14 évig egy házban éltünk: Mami a földszinten, mi a tetőtérben, és a délutánokat tanulás előtt és után sokszor töltöttem nála, ha épp nem Maca néninek segítettem állatokat etetni. 

Kedvenc foglalatosságunk a kártyázás volt, magyar kártyával, amiből a kedvenc lapom- érthetetlen módon- a makk alsó volt, így sokszor a játék kevésbé a nyerésért, mintsem ennek a kártyalapnak a megszerzéséért folyt. Máskor németet tanultunk együtt, Mami anyanyelvét, még jóval azelőtt, hogy iskolába kerültem volna. 

“Das ist der Tisch. Das ist der Ofen. “- ismételgettem, és ez talán némi alapot adott, mire elkezdtem németül tanulni. 

Később, mikor már iskolába jártam, másik kedvenc foglalatosságom Mami illemtankönyvének olvasgatása lett. Tihanyi Tibor piarista tanár “Helyesen és szépen” című könyvét 1940-ben adták ki, és Mami a nappali szekrényében, a telefon mellett tartotta, mintha úgy érezte volna szükségét, hogy mindig kéznél legyen. Mami valószínűleg nem véletlenül adta a kezembe, én pedig lelkesen olvastam fel hangosan a tudnivalókat, majd a fejezetek végén megálltam, hogy megbeszélhessük a tanultakat. 

Mami lassan 6 éve, hogy elment, én pedig szeretem időnként a holmijait böngészni. Kezembe akad a német könyv, amiből egykor tanított, és az egyik fadobozból előkerül az illemtankönyv. 

Belelapozok a füzetkébe, aminek az illata a gyerekkoromat idézi. 

Rekkenő hőség van, én pedig úgy gondolom, hogy ez a könyv egy olyan igazi, régimódi házi fagylaltot kíván, olyat, amiről a szerző azt írja: “ Ezután a recept után száz fagylaltot is készítek”, vagyis alapreceptnek tekinthető. Legyen valami régi és valami új, ezért úgy döntök, a hagyományos vaníliafagylaltba belecsempészek egy kis Hédinél szedett levendulát, ami valószínűleg 1934-ben eszébe se jutott volna a szerzőnek. A fagylaltgépet egy kis plusz figyelemmel és munkával helyettesítve igazi, krémes fagylaltot kapok, nem túl erős levendulaízzel, amihez meglepően jól megy az Ilitől ajándékba kapott sárgabarack. 

Részlet Tihanyi Tibor Helyesen és szépen című könyvéből

“Ide figyelj Kislányom! Apró, de fontos titkokat akarok neked súgni. Biztos vagyok benne, hogy érdekelni fog. Ha meghallgatsz, apránként majd elmondom neked, hogyan lehetsz finomlelkű, helyes, szeretetreméltó valaki. 

Lehetsz tisztalelkű, szép, tehetséges. Szerezhetsz jeles bizonyítványt, 3-4 kitűnő oklevelet. 

Mindez nem elég. Ezenfelül még ki kell csiszolnod a modorodat is, hogy rokonszenvesnek érezzen mindenki. Csak így boldogulhatsz. Csak így leszel vonzó egyéniség otthon, emberek közt, munkahelyeden. Majd- ha Isten is úgy akarja- nemes szeretettel övezett hitves, léleksimogató édesanya. 

A művelt, a szép élet törvényeit fogod tőlem hallani. Türelmes, szelíd törvények ezek. Ha nem teljesítik őket, nem sikolt a lelkiismeret, nem vezetnek érte bíróság elé. Rendszerint nem is szól senki a mulasztás miatt, csak nagyon zokon veszi magában mindenki. S egy szép napon keserűen ébrednél rá, hogy nem szeretnek, elkerülnek, magadra hagynak az emberek. Mintha valami elromlott volna az életedben. Hogy hiábavaló minden küszködésed, becsületességed, jóakaratod. 

Előzzük meg a bajt, kislányom! Szépen finomítsuk ki a lelkedet, egész lényedet. Fogadd meg a jó szót, és meglátod, mindenfelé szívesen látnak, megbecsülnek és szeretni fognak. 

Kicsi írásomnak, rámhallgatásodnak ez legyen a legszebb jutalma”. 

(folytatás következik) 


 

A fotózáshoz használt kézzel szövött, növényi festésű textilek @textil_szakacsniki /Szakács Niki keze munkáját dicsérik. 

www.szakacsniki.com

instagram.com/textil_szakacsniki

facebook.com/textil.szakacsniki

 

Levendulás vaníliafagylalt

Dr. Hevesi Sándorné 1934-ből származó receptje alapján

Hozzávalók: 

250 ml tej

500 ml tejszín

250 g cukor

1 fél vaníliarúd

4 tojássárgája

1 evőkanál levendulavirág

A tejet felrakom forrni a kikapart vaníliarúddal, egy másik lábasban vizet forralok, akkorában, hogy pont belepasszoljon egy habüst, vagy hőálló edény. A gőz fölött habverővel sűrű krémmé verem a tojássárgákat, hozzáadom a cukrot, majd folyamatos keverés mellett a felforrt tejet. Beleteszem a levendulavirágot, hagyom kihűlni. A tejszínt kemény habbá verem, és hozzákeverem az átszűrt krémhez. Egy 1,5 literes jénaiban vagy műanyag dobozban a mélyhűtőbe rakom, és az első néhány órában 20-30 percenként alaposan átkeverem a robotgép habverő fejével, hogy krémes állagot kapjak. www.tasteofmemories.com

www.tasteofmemories.com

www.tasteofmemories.com

www.tasteofmemories.com

www.tasteofmemories.com

www.tasteofmemories.com

www.tasteofmemories.com

www.tasteofmemories.com

www.tasteofmemories.com űwww.tasteofmemories.com

RELATED POSTS

LEAVE A COMMENT

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Az Emlékek Íze konyhájából a postafiókodba

error: Copyrighted material by Taste of Memories/Emlékek Íze