A kora nyár íze: erdei szamócakrémes torta

 

 

Sugárzó napsütés volt, az első meleg nyárias nap idén, és pont szombatra esett. Úgy döntöttem, bármilyen fontos házimunka várhat, most nincs fontosabb annál, mint hogy kiüljek a padra a cseresznyefa alá és bámuljam a szemben levő domboldalon legelésző lovakat, olvassak és tervezzem a két héttel későbbre tervezett utunkat. Több,…

64 év házasság, két csokor újhagyma- spárgakrémleves újhagymával

64 év házasság.
Még kimondani is sok. Megélni valószínűleg még több. Én csak álmodozom róla, bár számolgatva az éveket, már elég kevés esélyünk van rá, hacsak nem élhetünk kiemelkedően hosszú életet. Békében, szeretetben megélni együtt ennyi évet számomra a legnagyobb ajándék, amit az élet adhat.

Már évek óta visszatérő vásárló vagyok…

Tanácsok az életre 1942-ből- orgonaszörp

Az egyik kedvenc virágom az orgona. Ha kinézek a konyhaablakon, tésztagyúrás, szeletelés vagy mosogatás közben pont az orgonabokrainkra látok. Hálás vagyok Jóska bácsinak és Rózsi néninek, hogy egyszer régen a szomszéd házfal mellé fehér és lila orgonatöveket ültettek. Számomra akkor érkezik meg a tavasz, amikor az orgonaillat belengi a…

A láda – citromkrémes piskótatorta százszorszépekkel

Egyszerű fenyőfából készült láda volt a padláson. Rögtön a padlásfeljáróval szemben lett elhelyezve, látszott, hogy örült, aki annak idején felcipelte, hogy a legközelebbi helyen le is rakhatja a súlyos darabot. Évtizedek pora borította, egy vastag repedés volt a tetején, és nyikorgott a zsanér, ahogy kinyitottam. Kincseket nem találtam benne,…

A kert íze: pitypangméz

Ülök a kert közepén és nézem a körülöttem levő csodavilágot, amim olyan, mintha az 1950-es években Disney háttérfestői rajzolták volna Hófehérkének vagy Hamupipőkének. Virágoznak a cseresznyefák és az almafák, zöldbe borult a mirabolán és a csupasz ágak helyett a bodza is szép harsogó zöld leveleket növesztett. A fű sem…

Egy majdnem vulkán és sajtos lángos

– Istenem, csak egy kis friss kenyér lenne nálunk, meg mangalicazsír egy kis pörccel…levágnék egy szeletet, megkenném vékonyan a zsírral, meghinteném pirospaprikával… esetleg egy kis újhagyma apróra vágva még jó lenne a tetejére. És finoman megszórnám parajdi sóval- sorolom, nagyokat nyelve, miközben alig kapok levegőt- Milyen jó is lenne…

Időutazás islerrel- Emlékek Íze isler

Szinte hihetetlen, hogy a blog 110. bejegyzését írom most. 

Amikor az Emlékek Ízét útjára indítottam, eredetileg az volt a célom, hogy a családi receptjeinket rögzítsem, megőrizzem és továbbadjam, hogy mindenki örömét lelje bennük és az ízek újabb emlékeket teremtsenek. Aztán egyre több inspiráció jött, régi könyvek, ismerősök kedvenc ételei által,…

Sorsszerű találkozások és medvehagymás krumplis pogácsa

Vannak olyan sorszerű találkozások, amikor úgy tűnik, hogy az életünk olyan, mint egy lépésről-lépésre megtervezett sakkjátszma. Ugyan a lépéseinket változtathatjuk, de elkerülhetetlen, hogy összekerüljünk minden fontos szereplővel a táblán. Ilyen volt Szakács Niki textiltervezővel való találkozásom is, akinek hála, a blogon mostantól gyakran szerepelnek majd növényi festésű textíliák az…

Tavaszi piac Mamival- medvehagymás rakott krumpli

Jó néhány hét telt el a legutolsó blogbejegyzésem óta. Néha az volt az érzésem, hogy azonosultam a kertünk gyümölcsfáival: látszólag jelét se mutatják az életnek, de lelki szemeik előtt már látják, hogy milyen szép és finom gyümölcsökkel fognak majd örömet szerezni. Ha éppen nem főztem, vagy fotóztam, akkor a semmibe révedő…

Hamarosan….

Kedves Barátok, 

beköszöntött a tavasz és vele együtt én is visszatértem. Hamarosan érkezik az új blogbejegyzés! 

Addig is egy kis ízelítőnyi Emlékek Íze hangulat 🙂

 

Boldog Karácsonyt kívánok- fűszeres linzer karácsonyfa

Kedves Barátok, 

szerettem volna Titeket valami különlegességgel meglepni az idei karácsonyra, amihez a szerencse és véletlenek sora vezetett. A recept kiindulási alapját Anyu karácsonyi linzer receptje adta, fűszerezését Zilahy Ágnes 1891-ből származó szakácskönyvében talált fűszeres lepénye inspirálta, a karácsonyfát pedig az ausztrál Donna Hay magazin 2015-ös karácsonyi címlapja ihlette. 

Ezt a…

Egy majdnem elfeledett hagyomány: levestészta

Hiszem azt, hogy minden emberi lény egyszeri is megismételhetetlen. Van olyan tulajdonságunk, amivel születünk, van, amit tanulunk, van pedig olyan, ami a vérünkben van. Ezzel az egyveleggel lesz mindenki a maga nemében különleges, de számomra mégis olyan megdöbbentőek azok a pillanatok, amikor korábbi generációk gesztusait, szokásait vagy ízlését vélem…

Útkeresésről, az otthon fogalmáról- birsleves gyömbérrel

Mesébe illő birsalmát találok a zöldségesnél. Az idei terméssel sok bajom volt, ami rövid időre elvette a kedvemet a további próbálkozástól. Az ajándékba kapott, külsőre hibátlan gyümölcsökből sajnos annyit kellett lefarigcsálni a kukacok és hibás részek miatt, hogy a legutóbbi lekvárfőzésünk Máriával felért egy mazochista társaság klubgyűlésével, de végül…

A tökéletesség pillanata egy sajtos-fűszeres kekszbe sütve

Emlékeztek arra az érzésre, amikor gyerekként leveleket hajkurásztunk az őszi avarban? Néha surrogó hangok közepette rugdostunk és gázoltunk benne, néha a legszebbeket összegyűjtöttük és újságpapír között, vastag, súlyos könyvekkel préseltük le. Volt, hogy ezekből kép készült, néha rajzlap alá raktuk őket és színes zsírkrétákkal satíroztuk, hogy a levelek erezete…

error: Copyrighted material by Taste of Memories/Emlékek Íze