A főzés mint menedék egy bizonytalan világban: spenótos palacsinta

– Írnod kéne jegyzi meg Áron most már sokadszorra, mindenféle piszkálódás nélkül a hangjában, egyfajta tipikus Áron–féle jelentőségteljes pillantás kíséretében. 

– Na, de miről írjak ebben a helyzetben? – teszem fel a kérdést kétségbeesetten, majd hozzáteszem– Minden olyan hamisnak és erőltetettnek tűnne….

– Szívből Kicsikém….szívből– válaszolja és rám kacsint. 

A mai napon írt történetekből írjuk az emlékeinket, és a ma főzött ételekből köszönnek vissza azok az ízek, amikre emlékezünk. A kérdés csak az, hogy milyen történetet szeretnénk írni ma? 

Néhány nap/hét reménytelen hírkövetés, aggodalom és félelem után úgy döntöttem, hogy bár nem tehetek sokat, de valamennyit igenis tehetek.

Nem tudok ott lenni a kórházakban, mert nem vagyok orvos, ápoló, betegszállító. Nem tudok helyt állni azok helyett, akiknek muszáj dolgozni menni, akik továbbra is etetik az állatokat, kijárnak a földekre, foglalkoznak a vetéssel, metszik a gyümölcsfákat, állnak a gyártósoroknál, úton vannak, hogy a termékek elérjenek a címzettekhez, vagy kiszolgálnak a boltokban. 

Értünk, mindannyiunkért. 

Viszont mindeközben tehetem azt, ami a dolgom, amihez én értek. Mesélhetek. Főzhetek. Inspirációt adhatok, hogy fakanalat, tepsit ragadjatok. 

Talán nem most van itt az ideje az extra és különleges hozzávalót igénylő receptek kipróbálásának. Viszont itt az ideje a családdal végzett, kapkodás nélküli közös főzéseknek, az egyszerű, finom, testet–lelket felmelegítő ételeknek. Elő kell vennünk azt nagymamáink már–már elfeledett tudását: tudták, hogy hogyan kell helytállni nehéz időkben. A legreménytelenebbnek tűnő helyzetben is megőrizték a hitüket, tették a dolgukat, etették a családjukat, a kevésből csodákat hoztak létre. 

A semmiből emlékeket. 

A mai világunk nem bombákról, óvóhelyekről, vagonokról, kitelepítésről, harcokról szól, és hálásnak kell lennünk, hogy nekünk “csak” ez jutott. 

Ha ők képesek voltak rá, mi is képesek vagyunk rá. Együtt, egymásra figyelve, egymást segítve, bíztatva ezen is túl leszünk. Ez az ésszerűség, a józanság és a kreativitás ideje. Nemcsak a konyhában, hanem az életben is. 

Az elkövetkező időszakban egyszerű receptekkel érkezem, kísérletezem újakkal és válogatok a blog archívumából.

Ez a recept már régóta várakozik a megjelenésre. Alapvető hozzávalókkal készül és könnyen variálható annak megfelelően, hogy mi van otthon. A spenótot bármi másra is kiválthatjátok, sonka helyett mehet bele blansírozott gyökérzöldség, gomba, de húsos változatot is készíthettek belőle, ha van otthon csirke– vagy pulykamell. 

Ha pedig van kedvetek, írjatok, meséljetek, beszélgessünk. 

Ti mit főztök? 


A fotózáshoz használt kézzel szövött, növényi festésű textilek @textil_szakacsniki /Szakács Niki keze munkáját dicsérik.

www.szakacsniki.com

instagram.com/textil_szakacsniki

facebook.com/textil.szakacsniki


Spenótos palacsinta

A palacsintához:

250 g finomliszt

1 tojás

1 csipet só

1 teáskanál cukor

350 ml szódavíz

100 ml tej

A besamelhez:

45 g liszt

45 g vaj

1 fél vöröshagyma

1 babérlevél

500 ml tej

őrölt szerecsendió

A töltelékhez: 

100 g sonka

100 g spenót

80 g bármilyen kemény, reszelhető sajt

kevés vaj a tűzálló edény kenéséhez

  1. Egy tűzálló tálat kikenek vajjal. A spenótot megmosom, a vastag szárakat és levéleredet eltávolítom, majd forró sós vízben pár perc alatt blansírozom. Jeges vízbe teszem, majd szűrőben lecsepegetve hagyom kihűlni. 
  2. A besamel mártáshoz felforralom a tejet a hagymával és a babérlevéllel. Állni hagyom, hogy kicsit kihűljön és összeérjenek az ízek. 
  3. A tojás enyhén felverem, majd hozzáadom a tejet és a szódavizet. Egy tálban a lisztet összeverem a cukorral és a sóval, a közepébe lyukat fúrok, abba öntöm a tojásos keveréket, és folyamatosan kevergetve csomómentesre keverem. 20 percig a hűtőben pihentetem. 
  4. Leszűröm a tejet, megolvasztom a vajat, hozzáadom a  lisztet, majd habverővel folyamatosan kevergetve hozzáöntöm a tejet. Gyors mozdulatokkal addig főzöm, amíg besűrűsödik. Sóval, szerecsendióval ízesítem. 
  5. A sonkát csíkokra vágom, a spenótot nagyvonalúan felaprítom, a sajtot lereszelem. 
  6. A palacsintákat kisütöm. Megkenem egyenként besamel mártással, megszórom sonkával, spenóttal, feltekerem, majd a tűzálló tálba fektetem őket. Meglocsolom a maradék besamellel és megszórom a reszelt sajttal. 180 ºC fokon 10 perc alatt készre sütöm.


ű

RELATED POSTS

6 hozzászólás

  1. Avatar
    Válasz

    Judit Nagy

    2020-03-21

    Úgy örülök ennek a postnak!
    a korlátozott kijárási lehetőség, home-office és home schooling mellett ugye most nem mondhatom, hogy a gyerekek ettek a napköziben, én meg hozok magamnak valamit a sarki kifőzdéből ebédre. Úgyhogy főzni kell. Nap, mint nap. Olyat, ami nekem is tetszik, a gyerekek is megeszik, és nem tart sokáig elkészíteni, mert a munkám mellett a gyerekeket is tanítani, plusz délután a mindenféle különórák helyett is lefoglalni kell.
    És mindemellett a bevásárlást is úgy megtervezni, hogy heti max. 1 alkalommal kelljen boltba menni, de minden meglegyen, ami kell, és semmi ne menjen tönkre, mert túlvásároltam magam.
    Légyszi hozz nekünk ilyen egyszerű de lélekmelengető recepteket. vagy nagyon bonyolultakat, a szemünket legeltetni 🙂
    esetleg variációkat heti menüre….?
    kedden van a következő főzés óra a gyerekek alternatív órarendje szerint…

    előre is köszönjük,
    Judit & a kis kukták

    • Neubauer Judit
      Válasz

      Neubauer Judit

      2020-03-21

      Kedves Judit, de örültem a hozzászólásodnak, nagyon köszönöm, hogy írtál! Ezzel most nagyon sokat segítettél a tovább gondolkodásban, ötletelésben, remek tippeket adtál! Igyekszem keddig még jó ötletekkel szolgálni. Virtuális ölelést küldök Neked és a kis kuktáknak! 🙂 ❤️

  2. Avatar
    Válasz

    Zsófi

    2020-04-01

    Nálunk a kemény sajt helyett most feta sajt került bele és pici ricotta. A tetejét pedig megszórtuk dióval.
    Jó volt olvasni a bejegyzést, mint mindig, és gyönyörködni a fotókban.
    Zsófi

    • Neubauer Judit
      Válasz

      Neubauer Judit

      2020-04-01

      De jó ötlet, legközelebb meg fogom próbálni így is! Nagyon köszönöm Zsófi! ❤️

  3. Avatar
    Válasz

    Ivett

    2020-04-03

    Kedves Judit!

    Imádom ezt a blogot! Most kezdem a kertészkedést három pici gyermekem mellett, egy csoda kis faluban a Bakony lábánál. Belvárosi életünk cseréltük e páratlan életérzésre másfél éve. Ebben a bizonytalan világban, valahogy most ez az ami kézzel fogható biztonságot nyújt. A föld, a természet, a maga egyszerű szépségével, elvetni, gondozni, betakarítani, megfőzni… olyan evidens volt ez nagyanyáinknak. Mára Kincs lett. És talán még divat is…
    Az írásaid ebbe a Csodavilágba visznek.
    Írj, jelentkezz sűrűbben!!! Léleksímogató, erőt adó vagy, főleg ma!!!
    Lehetne kerti szezonális fogások. Az éppen aktuálisan termő, szedhető és betakarítható természet kincseiből! 🙂😉
    Baráti üdvözlettel: Ivett

    • Neubauer Judit
      Válasz

      Neubauer Judit

      2020-04-05

      Drága Ivett, olyan nagy boldogsággal olvastam a hozzászólásodat, nagyon-nagyon szépen köszönöm! Akkor valószínűleg közel is vagyunk egymáshoz, és teljesen egyetértek Veled, 15 év nagyvárosi- illetve 18 év kisvárosi- én is végtelen hálás vagyok a csendért és a nyugalomért, amit a Bakony ad meg nekem. Teljesen igazad van, azon vagyok, hogy minél többször tudjak írni, éppen két recepten is dolgozom, az egyik egy pár napon belül fent lesz a blogon, mert tegnap megírtam hozzá a történetet is. A szezonális fogásokat is feltétlenül észben tartom. Sok szeretettel integetek Neked valahova a közelbe. 🙂 Judit

LEAVE A COMMENT

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

error: Copyrighted material by Taste of Memories/Emlékek Íze