Az egyik kedvenc virágom az orgona. Ha kinézek a konyhaablakon, tésztagyúrás, szeletelés vagy mosogatás közben pont az orgonabokrainkra látok. Hálás vagyok Jóska bácsinak és Rózsi néninek, hogy egyszer régen a szomszéd házfal mellé fehér és lila orgonatöveket ültettek. Számomra akkor érkezik meg a tavasz, amikor az orgonaillat belengi a kertet és én kimehetek és vághatok belőle kedvemre, hogy aztán csokorba rendezve a konyhaasztalra rakhassam.
Már évek óta tervezem, hogy egyszer szörpöt készítek belőle. Jó érzés, hogy ahogy ébred a természet, úgy használok fel mindig valamit a kertből, összhangban az ő ritmusával. Először a pitypangmézzel próbálkoztam, aztán a százszorszépekkel díszített torta következett, most pedig ideje volt, hogy az orgona kerüljön terítékre.
Viszont mire készen álltam a szörpkészítésre, addigra leesett az első májusi eső és nem volt hajlandó elállni. Figyelembe véve azt, hogy gyógynövényeket és virágokat napos időben célszerű szedni, úgy döntöttem, bízom benne, hogy tartogat még számomra a tavasz egy napos délelőttöt elvirágzás előtt.
Amíg kint úgy esett, mintha dézsából öntenék, én a pincében igyekeztem rendet tenni, előkerestem a nagy ötliteres befőttes üvegeket, amiket még a padlásról hoztunk le, és esővízzel áztattam le a több évtizedes koszt róluk, hogy aztán a mosogatónál teljesen tisztára mossam őket. Vastag falú, masszív darabok, bár az egyiken lehetett már egy repedés, mert ahogy tisztítom, darabokra hullik az egyik oldalán. Szerencsére még mindig marad három darab, szörpök, ecetek és kovászos uborka érleléséhez.
A befőttesüveg-készlet csak egy a sok kincs közül, amit a padláson találtunk. A padlás rejtekéből előkerültek még régi újságok, demizsonok és rekeszek, régi tankönyvek és füzetek, egy kék és egy barna színű, jó állapotban levő zsírosbödön, amelyekben most már minden évben bodzaszörpöt érlelek és az öreg ruhásláda is, amiről a legutóbbi blogbejegyzésben írtam.
És egy bizonyítvány.
Apukám unokatestvérének, Tibornak a népiskolai bizonyítványa 1942-ből az akkor még a faluban működő mai kifejezéssel élve általános iskolából. Szeretem a megsárgult lapjait, a kacskaringós, régi írással bejegyzett jegyeket és aláírásokat, de mégis úgy éreztem, hogy a bizonyítvány Tibi bácsi fiát, Olivert illeti, aki már Németországban született.
Épp a postán készültem feladni neki a talált kincset, egy ministráns oklevéllel együtt, amikor utoljára belelapozva felfedeztem a borító két belívén található “ A katolikus gyermek életrendje” címmel 14 pontból álló intelemrendszert.
– Ne haragudj Ildikó, ezt a levelet azt hiszem, mégse postázom ma – kértem elnézést a postásunktól, majd elindultam azzal a szándékkal, hogy a bizonyítvány ezen részét és néhány fényképet közkinccsé teszek és megőrzök, mielőtt útnak indítom Németországba
A bizonyítványba 1945 és 1950 között kerültek bejegyzések, egy olyan korban, amikor kevés dolog volt, amiben hinni lehetett, ami biztos volt, és kiszámítható.
“Tartsd fenn a rendet, és a rend fenntart téged”, szokta mondani Anyukám, és a bizonyítvány intelmeit olvasva ez jut eszembe. Ha a világ ki is fordul a négy sarkából, akkor is, a rendet fenn kell tartani, mert ez legalább fogódzót ad. A 14 pontban nincs semmi különös, talán éppen azért időtlen, kortól és vallástól függetlenül.
Csupán csak a 8-as és 12-es pontot betartva, már szebb lehet a világ.
Akkor is, most is. 
A katolikus gyermek életrendje
- A katolikus iskolásgyermek minden reggel tisztán megmosakodik, haját, ruházát gondosan rendbe hozza, és imádkozik épúgy, mint déli harangszókor meg este lefekvés előtt.
- Az iskolába indulása előtt illedelmesen elköszönön szüleitől és hozzátartozóitól. Hazulról oly időben indul, hogy el ne késsék.
- A tanterembe lépés előtt megtisztogatja a lábbelijét, leveszi kalapját, és Dicsértessék a Jézus Krisztus köszöntéssel lép be.
- A helyére ülve csendesen olvasgatja a leckéjét. Várja a tanítás megkezdését vagy a templombamenetel idejét, előtte nem jár ki és be.
- Vasárnap és ünnepnapon s más megszabott alkalommal társaival együtt templomba megy, imakönyvéből ájtatosan imádkozik vagy buzgón énekel, példásan viselkedik egyéb egyházi szertartásokon is.
- A tanteremben, az iskola udvarán, az iskolaépület környékén – mint másutt is – ügyel a tisztaságra, kivált az illemhelyekére. Papírt vagy más hulladékot csak a kijelölt helyre tesz. Az iskola bútorzatát és felszerelését, falait és kerítését kíméli, folyosóin és lépcsőin zajtalanul jár.
- A tanítás alatt figyel s mindenben engedelmeskedik tanítóinak.
- Tanulótársai iránt szeretettel és jóindulattal viselkedik. Nem sérteget mást, nem csúfolódik, nem gúnyolódik. Ha nagyobb már, a kicsinyeknek jó példát mutat, munkájukban és a rend megtartásában testvériesen támogatja őket.
- Más holmijához nem nyúl. A talált tárgyat nem tartja meg, hanem átadja tanítójának, hogy azt tulajdonosának visszaadhassa.
- Az iskolából mindig sorban, párosával és zajtalanul távozik. Nem áll ki a sorból, nem dulakodik, nem ácsorog. Szekerek, kocsik után nem szalad, nem kapaszkodik fel rájuk. Az utcán mindig illedelmesen viselkedik.
- Egyházi és világi előjáróit tiszteli, nekik és általában mindenkinek illedelmesen köszön a katolikus köszöntéssel. Vallását mindenkor bátran megvallja.
- Erdőn-mezőn eszébe jut a jó Isten, aki mindent megteremtett; ezért a hasznos madarakat nem fogdossa, fészküket nem fosztogatja ki, az állatokat nem kínozza, a fákat nem rongálja.
- Szeszes italt nem iszik, nem is dohányzik. Mind a kettő méreg, mely nemcsak testét, hanem lelkét is megöli.
- Iskolaköteles gyermek nem járhat kocsmába, táncmulatságokba. E helyett inkább tornászik és játszik. Ez válik testi-lelki javára.
Végül, talán az utolsó előtti pillanatban, kisüt a nap, én pedig szaladok és összeszedek egy csokornyi orgonát, egy adagnyi első kísérleti orgonaszörp elkészítéséhez.
Úgy döntöttem, hogy bár a recept még egyelőre első kísérlet, azért megosztom az első tapasztalatokat, hátha valaki rajtam kívül még ugyanígy legküzdhetetlen vágyat érez, hogy az utolsó virágzó fejekkel berohanjon a konyhába. Jelen pillanatban a szörpöm 2 napos, így majd frissítem a receptet a végeredménnyel.
Elolvastam minden fellelhető receptet németül, angolul és magyarul. Tanulmányoztam a különböző technikákat, az áztatást hideg vízben, a forrázást, a cukoroldatban áztatást, és az újraforralást. Amennyiben beváltja a hozzá fűzött reményeimet, akkor italkészítésen kívül további terveim vannak vele, így azt szeretném, ha hosszan eltartható lenne, nem csak néhány hétig a hűtőben.
Végül úgy döntöttem, hogy készítek egy cukorszirupot, amit lehűtök, abba kerül a citromsav, a virágok és a citromkarikák majd eltölt 3-5 napot a hűtőben, hogy aztán palackozzam. Mária legutóbb megkínált egy pohár szénsavas vízzel, amibe öntött egy kevés almaecetet, ami meglepően finom volt és frissítő. Ezért kiváncsiságból, és mivel sokat olvastam róla mostanában, a citromsavat végül helyettesítettem almaecettel, ami illatra kicsit erősebb, de ízben ugyanazt a savanykás ízt hozza, amit vártam.
✺✺✺✺érlelés utáni tapasztalatok (frissítés)✺✺✺✺
A szörpöt 6 nap után szűrtem le, és végül úgy döntöttem, hogy a felét rögtön üvegekbe töltöm, a másik felét forráspontig hevítem és forrón öntöm üvegbe és zárom le, a további kisérletezés érdekében. Az előbbieket hűtőbe raktam, a forrón üvegbe töltöttet pedig hagytam kihűlni, és a kamrában fogom tárolni. Mivel nem volt itthon kávéfilterem, viszont gézlapom igen, ezért a szűrőt kibéleltem a gézlappal, és azon át szűrtem. Így utána könnyű volt összefogni és kicsavarni a levet belőle.
A receptből egy hajszálnyit több, mint 2 liternyi szörp lett.
Orgonaszörp
Hozzávalók:
8-10 fej orgonavirág
1200 g cukor
1500 ml víz
1 kezeletlen citrom
30 g citromsav vagy 90 ml almaecet
A cukrot és a vizet egy fazékban felteszem forrni és addig főzöm, amíg a cukor teljesen el nem olvadt. Hagyom kihűlni, majd belekeverem a citromsavat vagy az almaecetet. Megmosom és felszeletelem a citromot. Az orgonákat megrázom, hogy ha van benne valamilyen ízeltlábú, akkor távozzon, de nem mosom meg a virágfejeket. Egy ötliteres befőttesüvegbe, vagy nagyobb fazékba rakom a virágokat, ráöntöm a kihűlt cukorszirupot, beledobom a citromszeleteket és 4-5 napig a hűtőben érlelem úgy, hogy naponta egyszer-kétszer átkeverem. Ha a szirup már átvettem az orgona színét, akkor kávéfilteren, vagy gézlappal kibélelt szűrőn keresztül átszűröm, palackokba töltöm, és hűvös helyen tárolom.
A fotózáshoz használt kézzel szövött, növényi festésű textilek @textil_szakacsniki /Szakács Niki keze munkáját dicsérik.
instagram.com/textil_szakacsniki
facebook.com/textil.szakacsniki
