Szívből jővő szeretettel köszöntöm a kicsi emberkét, Isten áldása legyen a kis Ábelen és anyukáján, családján! Jó egészséget, boldog egymásra hangolódást!
Tudom, fenekestül felfordult most az élet… ❤️
Várom leveled!
Ölelés a csodás őszi Bakony másik feléről!

Kedves Ivett, nagyon örülök hogy írtál! Ábel megszületett,Kicsit sűrű most az élet, de hamarosan írok neked emailt bővebben. Addig is sok szeretettel üdvözöllek a Bakony ezen oldaláról! Judit

Annyit gondoltam már Rád (Rátok) mostanában, hogy lehetsz, vajon karodban-e már életed Csodája, vagy még a szíved alatt hordod…? Remélem minden jól alakult és egészségben, boldogságban ér levelem!
Mi jól vagyunk, leszámítva az óvoda megkezdése után menetrendszerűen beköszöntő nátha korszakot. Ez a szeptember nagy lépés a kis életünkben, ugyanis középső kis drágaságom óvodás lett.
A nyár úgy elrepült, nem is értem, hová lettek a hetek… A kiskertem várakozásomon felül termett, pedig néha bizony a gazból szüreteltem. Három csöpp mellett nem épp mintakert az enyém. De nem adtam fel. ☺️ Paradicsomlé befőzésben vagyok hetek óta, ahogy érik nagyobb adag, úgy szedem, dolgozom fel. Fantasztikus érzés. Legutóbbi maradandó gasztronómiai élményem a töltött paprika. Imádom!!! És most saját paprikából, saját paradicsomból, saját magam által készített paradicsomszósszal…mit is lehet erre mondani?❤️
Ma konkrétan “velem voltál” (gondolatomban), ugyanis nudlit készítettem ebédre. Gyerekkorom egyik kedvence. És előttem van nagyim kézmozdulata, aki úgy tudta a nudlit vágni és odébb pörgetni az ujja alatt, hogy azt öröm volt nézni. Olyan lágyan, mégis ütemesen tette… imádtam nézni a nyárikonyha hokedlijén üldögélve. Ma Ő is velem volt. ❤️ Miközben próbáltam a technikáját felidézni a gyakorlatban. Eddig csak egyszer készítettem. Még a gyerekek születése előtt. Nem is tudom miért, pedig nagyon jól sikerült… Szóval, eszembe jutott, hogy egyszer megírtad a Te nudlidat. Így ma este kikerestem és elolvastam. Annyira jól esett! (Hiányoznak az írásaid…☺️)
Vissza még egy gondolat erejéig a nudlimhoz… Amint elkészült, az aranyló morzsában meghempergetett rudacskák illatát megéreztem, bevillant valami, irány a spájz! Tudtam, mi illik majd ehhez tökéletesen: kedves Anikó barátnőmtől ajándékba kapott (természetesen saját maga által készített) levendulás sárgabarack lekvárja. ❤️ Nem lehet leírni, milyen volt ez együtt! Így gondolatban már Ő is velem volt. Szép kis csapat “jött össze” a konyhámban. ? Amiii, történetesen pont a nagyikám konyhája volt, ugyanis ez a ház ahol most lakunk (ideiglenesen, amíg építkezünk két utcával arrébb), az Ő háza volt. Egyszerűen nagyon kerek lett a dolog, és ez érdekes, most, hogy leírom, most tudatosul bennem.
Még szépen terem a zöldbabom, azzal tevékenykedek még mostanában. Ha közelebb laknál, átfutnék egy frissen szedett adaggal. ?
Bízva mielőbbi válaszodban (ha gondolod, az e-mail címemre is írhatod), szeretettel gondolok Rátok❤️: Ivett.

Drága Ivett, ne haragudj, nagyon elmaradt a válaszadással, gondolatban viszont legalább százszor megírtam már. Remélem, hogy jól vagytok, és nagyon jól telik a nyár! Nekem pillanatok alatt elszaladt ez a pár hónap és annyi feladat volt- és mindenközben az erőm véges- hogy a konyhában nem tudtam annyit tevékenykedni, mint szerettem volna. Egy pár adag ribizli- és meggylekvár azért elkészült. A citromfű szörp receptje tesztelés alatt van, ha a jövő évig szépen bírja, akkor megosztom szívesen. Egyelőre még nem bontottuk ki, de frissen finom volt. 🙂 Örülök, hogy a meggyes pite ízlett! Abban biztos vagyok, hogy a szeretet érezhető minden olyan ételben, ami úgy készül, talán ezért is érezzük úgy, hogy a nagyanyáink, anyáink ételei, sütijei összehasonlíthatatlanok bármi mással… Sok szeretettel integetek Neked a Bakony ezen oldaláról! Ölelés és puszi: Judit

Remélem levelem a legnagyobb egészségben és minden értelemben kerekedő világodban talál! ?
Ooo micsoda szörpkészlet!!! A citromfű nagyon szíven talált. Ha lenne ihleted megírni a receptet, annak nagyon örülnék. ☺️
Hogy állsz a cseresznye, meggy terméssel és hasznosításával?
Képzeld, én éppen ma főztem egy adag meggylekvárt. Tegnap szedtem le az egy szem meggyfánkról. Azaz én nagy lendülettel nekiálltam szedni egy adag gyümölcslevesnek valót (volt cseresznyém is hozzá), aztán annyira belejöttem, hogy mire észbe kaptam, már volt fél vödörnyi. Innen kedves férjem megszánt és folytatta a szüretelést, én pedig megfőztem a mennyei gyümölcslevest. Igazi vaníliával….☺️
A mai meggylekvár-főzést megtoldottam egy meggyespite megsütésével…. természetesen az általad megírt (2016. évi) recept alapján. Nagyon szuper a recept! Annyira finom szaftos, puha a tésztája…Ezúton is hála Neked érte!❤️
Azaz egy eltérés volt. Én (korábbi várandósságom alatti inzulinrezisztencia miatt) nem kristálycukorral készítettem, hanem kokuszvirágcukrral. Ettől mondjuk kap egy enyhén barnás színt, valamint egy kissé karamellre emlékeztető mellékízt.
Annyira nagy élvezettel végzem ezeket a természet adta kincsek betakarítási munkálatait és ezekből igazán finom, egészséges ételek készítését!
Való igaz a mondás, miszerint szívvel-lélekkel főzve belefőzöd a szeretetet is az ételbe. És aki azt elfogyasztja, érzi is. ❤️

Csodás szép nyári napokat kívánok szerető öleléssel:
Ivett

Drága Ivett, nem telt el nap, hogy gondolatban ne fogalmaztam volna Neked választ, és aztán az élet elsodort, ne haragudj! Annyira örültem az üzenetednek, csodás, hogy a saját spenótból tudtál alkotni a konyhában, nem is csodálom, ha ez volt a legfinomabb, amit valaha ettetek. Nem tudnék elképzelni annál jobbat, mint hogy a leszedés után egyenesen a konyhába visszük az alapanyagot, semmi szállítás, tárolás, hűtőben kókadozás….Csodaszép lehet a kiskerted, és hát a házi mangalicazsíros kenyér új hagymával….??A Pedró pékséget látásból ismerem, ha a bécsi reptér felé megyünk, akkor mindig elmentünk előtte ? Ezek szerint érdemes lenne megállnunk. Én ahogy erőm engedi a téli kamra feltöltést próbálom többé-kevésbé elvégezni, elkészült 14 liter bodzaszörp és 7 liter citromfű, amit idén próbáltam ki először, hamarosan pedig érik a cseresznye és a meggy. 😀 Sok szeretettel gondolok Rád és integetek gondolatban! Judit

Megragadva azon ritka alkalmat, mikor egy levelet, üzenetet elolvasva még mindig van pár nyugodt percem, válaszolok is soraidra.
Be kell számolnom Neked egy ddig számomra ismeretlen, csodás élményről!? Tegnap életemben először az asztalra ebédet úgy tettem, hogy az annak valót én magam termeltem meg a magam kis kertjében. ☺️?❤️ Spenót volt ez a csodás ebéd. Történetesen mind az ötünk kedvenc eledele. Együtt szedtük le a gyerekekkel. Ők is nagyon élvezték. Csodás roppanósak voltak a levélkék. Igazi zsenge spenót. Mondanom sem kell, mindenki számára ez volt a legfinomabb spenót, amit csak eddigi életünkben ettünk. ☺️Hihetetlen jókedvem volt ettől egész nap.
Nagy lendülettel kigyomlálgattam ma egy hosszú sor sárgarépát. Már szépen látszik a sorja. Vasárnap kiültettem a paprika, papradicsom, karalábé és padlizsán palántáimat. Most aztán igazi kertkinézete van a dolognak.
A következő kerti finomság az újhagymám lesz egy karéj mangalicazsíros kenyérhez. Hogy ezt fokozzam és felemeljem eme egyszerű étket: a zsírt magam készítettem, a kenyér kovászos egy méltán jóhírű helyi pékségből (Pedró pékség, ha érdekel…?).

Ooo… csodás ősz elé tekintesz akkor! ❤️ És bizony, egy év múlva ilyenkor már rá-rácsodálkozik az a pici fiúcska a világ csodáira!
Nagy szeretettel gondolok Rátok!
…. ééés…. várom az újabb bejegyzést-receptet!?
Ivett

Drága Ivett,
ne haragudj, hogy ilyen későn válaszolok, fejben már legalább tízszer megírtam a válaszokat. Annyi tennivaló volt most a ház körül kint és bent, hogy ritkán jutok gép elé. Boldog vagyok, hogy Te is ugyanannyira meg tudod élni és szeretni a csendet, amennyire én. Szeptember közepére várjuk ezt a kicsi babát nagyon nagy szeretettel, és a gondolataim nyilván nagyrészt körülötte forognak.
Nagyon hasonló lehet a reggeli rituálénk, én ugyanezt teszem, csak a kutyámmal, a macskámmal, és pici fiammal a pocakomban… Sétálunk végig a kerten, le a patakig, megszemlélem, hogy hogy állnak a gyümölcsfák, a málna és a szeder, és most a bodza! Ez egy valódi áldás, és engem is valóban egész napra feltölt!
Nagy ölelést küldök én is Neked, remélem, azóta még tovább nőttek a növénykék a veteményesben! Várom már én is a jövő évet, amikor már kicsi fiammal várjuk a növények kibukkanását a földből. 🙂
Judit

Megint annyira jó volt olvasni soraidat! Csend… igen!!! A lelket simogató csend, mely ilyen csoda helyeken (mint nálatok és nálunk is) szinte “kiált”. Amikor több napig nem voltam itthon (legutóbb a kórházban édes harmadik babánk születésekor) harmadik nap kínzón bukott ki belőlem, mennyire nagyon tud hiányozni “Tényő csendje”! Szívet hasító érzés volt ez. Nekem ez a legszebb hang. ❤️
Csodásak azok a tájképek!!!
Mikorra várod azt a kis Csodát, akinek a jelenlétében ez a csend is átértékelődött?☺️
Képzeld!!! Nagyon szépen előbújtak a veteményesemben a kis növénykék! Minden reggel korán, mikor annyira friss, harapnivaló a reggeli levegő, és a gyerekek még édesen szuszognak, hátrasétálok, nyomomban két cicámmal, és szemügyre veszem a legújabb kis éppen kibújó zöldeket. Elnézem a mögötte elterülő dombot… ez a 15 perces Csend, ott a természetben, ez egész napra feltölt.
Derűs, szép napokat kívánok!
Baráti öleléssel:
Ivett