Állok a kamrában egy fonott kosár alján szomorkodó két maroknyi régi krumpli felett és a sorsukon gondolkozom. Rondák, ráncosak, mint a rinocérosz bőre, kissé puhácskák már, de azon kívül semmi bajuk. Tehetnék egy következő kísérletet új találmányommal, egy sajátos burgonyás lángossal, esetleg kisüthetném rósejbninek, de valahogy egyikhez sincs kedvem. Egy hirtelen ötlettől vezérelve félreteszem a…
