töltött paprika az Emlékek Íze konyhájából

Egy igazi lélekmelegítő: töltött paprika

Date
szept, 22, 2016

töltött paprika az Emlékek Íze konyhájábólBár régen, nagyvárosokban élve mindig melankólikus hangulatban vettem tudomásul a hűvösebb napok beköszöntét szeptemberben, de itt, a Bakonyban, a kis házban egy lépésnyire a természethez az ősz szép lassan nem csak a napjainkba, hanem a szívembe is belekúszott. Szeretem, hogy annyira mások a fények, hogy a reggeli napsugarak árnyjátékként vetítik a házra a cseresznyefánkat. ősz-Emlékek Ízeősz-Emlékek ÍzeA kertünkkel szemben levő hegy reggelente ködfelhőbe burkolózik és sárga és barna foltokban pettyezik az őszi lombok. A nyári estéken relaxációs zenét szolgáltató tücskök elhallgattak és tegnap először gondolkodtunk el azon, hogy lassan begyújthatjuk a nyáron újrarakott cserépkályhánkat. Este jól esik teát kortyolgatva takaróba burkolózni és elmerülni egy jó könyvben. Egy kicsit lelassul a természet, vagy talán a világ is körülöttünk és jó megélni ezt is, nemcsak a nyár felfokozott, magával ragadó izgatott vibrálását.
Az ősz másfajta ételek elkészítésére inspirál. Kifejezetten örülök, ha be kell gyújtani a sütőt, vagy hosszabb a főzési idő, mert ilyenkor a ház megtelik melegséggel. Bár eredetileg egy édességet terveztem a mai blogbejegyzésben, de mikor megláttam a konyhakertünkben megérett paprikáinkat, nem is volt kérdés számomra, hogy mit készítek. Töltött paprikát. Benne van még egy kicsit a nyár íze és zamata, viszont őszi köntösben, igazi lélekmelegítő étel egy szelet ropogós héjú kenyérrel. Úgy főzöm, ahogy Anyu készíti, megízesítve jó sok zöldséggel: így nem csak a saját paprikánk, hanem a paradicsomunk és hagymánk zamata is belekerül a mártásba.
Igaz, néha a nap elbújik a szürke felhők mögé, időnként fázósan borzongok meg a meleg pulcsimban az erős szél miatt, rövidebbek a nappalok és egyértelműen közeledünk az év hidegebb időszaka felé. De mindez innen, a konyhából nézve egy tál töltött paprika fölé hajolva, beleszippantva és megízlelve konyhakertünk esszenciáját, egyáltalán nem tűnik aggasztónak. Sőt.töltött paprika az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

Töltött paprika, ahogy Anyu készíti
Hozzávalók:
500 g darált sertés- vagy pulykacomb
1 tojás
3-4 paprika
3-4 kisebb paradicsom
1 vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
150 g rizs
300 ml passzírozott paradicsom (passata)
1 zellerlevél
1 mokkáskanál édes pirospaprika
só, őrölt bors
majoránna
4 ek. olaj
4 tk. liszt + egy kevés a gombócok forgatásához
1 ek. cukor

A rizst hideg vízbe áztatom. Egy nagyobb lábasban felteszek forrni 2 liter vizet. Beleteszek egy fél fej vöröshagymát, a zellerlevelet, sót és a paradicsomokat félbevágva. A hagyma másik felét apróra vágom és kevés olajon ledinsztelem, majd hozzáadom az átnyomott fokhagymagerezdet. Hagyom kihűlni.
A darált húst fűszerezem a pirospaprikával, sóval, borssal, majoránnával, majd hozzáadom a leszűrt rizst, a tojást és a kihűlt hagymát. Jól összegyúrom. A paprikák megházát kivágom, eltávolítom a magokat, és megtöltöm a hússal úgy, hogy az ujjammal egy lyukat vájok a hús közepébe, hogy a rizsnek legyen helye megdagadni. A maradékból gombócokat formálok és lisztbe forgatom őket. Ha forr a víz, beledobom a gombócokat és a töltött paprikákat és kb. 1 óra 15 perc- másfél óra alatt készre főzöm őket. Egyet kiveszek, félbevágom és ha a rizs megpuhult, akkor szűrőkanállal tálra szedem őket. A levet átszűröm, a szétfőtt paradicsomokat is belepasszírozom. Egy lábasban rántást készítek: az olajat felhevítem, belekeverem a lisztet, a cukrot, majd gyors, folyamatos keverés mellett hozzáöntöm a főzőlevet és a passzírozott paradicsomot/passatát. Összeforralom és mikor kicsit besűrűsödött, visszarakom a gombócokat. Ropogós házi kenyérrel tálalom.töltött paprika az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hutöltött paprika az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hutöltött paprika az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hutöltött paprika az Emlékek Íze konyhájából www.emlekekize.hu

Neubauer Judit

Leave a comment

Related Posts

AZ EMLÉKEK ÍZÉRŐL

Az Emlékek Íze egy kis vidéki ebédlőasztal a Bakonyban, ahol időnként összetalálkozunk, bárhol is legyünk a világban. Beszélgetünk, főzünk és olyan ételeket kóstolgatunk, amelyek íze régi emlékeket idéznek fel, aztán újakat teremtenek. Neubauer Judit vagyok, szakács, ételfotós és szenvedélyes élet és ételimádó. Jó, hogy itt vagy!

Az Emlékek Íze konyhájából a postafiókodba