Két pár kéz, egy szakácskönyv

Egy éve egy kellemes nyári napon egy asztalos dolgozott épp nálunk, hogy polcokat szereljen fel a konyhánkban. A napunk Ábellel a szokásos ritmusban telt, egyszerre zajosan és csendesen, látszólag elért teljesítmények nélkül, de mégis megállás nélkül. Egyszer csak bejött az asztalos hozzánk, hogy valami gond van, nem működik a kerti konnektor, és géppel kéne vágnia….

Egy emlékekkel gyúrt kenyér

Nemrég kovászos kenyeret sütöttem, három év után először. 

A kovász a régi. A bizonyos kovász, ami San Fransiscoból Barcelonába, onnan Málagába került egyik pék kezéből a másikba, hogy aztán ajándékba kaphassak belőle egy darabot, amikor…

Egy álom valóra válik

Az olvasás és a könyvek iránti szerelem nàlam körülbelül azzal egyidőben kezdődött,hogy megtanultam olvasni. Imádtam végigsimítani a könyvek gerincét a polcon, levenni egyet és beleszagolni.

Órákat tudtam a könyvtárban eltölteni, akkor még papír alapú katalógusokat…

Hahó!

Hahó kedves Barátok, 

megtöröm a csendet, mert bár látszólag semmi sem történik az Emlékek Íze háza táján, de a háttérben nagyon sok izgalmas és szívet melengető dolog zajlik….

Egy teli sütisdoboz- darálós keksz

Gary Chapman amerikai író elmélete szerint az emberi kapcsolatokban számos félreértés és nehézség a szeretetnyelvekben való különbségből ered. Szerinte ha megismerjük a párunk, barátunk, testvérünk szeretetnyelvét, akkor elindultunk azon az úton, ami egy harmonikus…

AZ EMLÉKEK ÍZÉRŐL

Az Emlékek Íze egy kis vidéki ebédlőasztal a Bakonyban, ahol időnként összetalálkozunk, bárhol is legyünk a világban. Beszélgetünk, főzünk és olyan ételeket kóstolgatunk, amelyek íze régi emlékeket idéznek fel, aztán újakat teremtenek. Neubauer Judit vagyok, szakács, ételfotós és szenvedélyes élet és ételimádó. Jó, hogy itt vagy!

Az Emlékek Íze konyhájából a postafiókodba