Hiába telt el 4 év, mióta a kis házba költöztünk, a 15 évnyi nagyvárosi múlttal a hátam mögött továbbra sem tudom természetesnek tekinteni azt az emberi léptékű életet, ami a kis bakonyi faluban zajlik és nem tudok elég hálás lenni a befogadásért és a sok kedvességért, amit kapunk.
Egyik nap egy szép szál tököt, nem sokkal később egy hatalmas cukkinit kapunk Marika nénitől, a szomszédunktól, cserébe azért, hogy Áron megigazított egy cserepet a tetőn. Ani egyszer pogácsával lep meg, máskor házi hurkával, vagy csalamádéval, mi pedig almával és cseresznyével igyekszünk meghálálni. Vajas Marika néni leszakít egy csokornyi gyöngyvirágot a kertjében és nekem adja, mikor arra járok kicsi kutyával, én vadvirágcsokrot viszek Teri néninek, mert tudom, hogy az a kedvence. Ilinek lekvárral hálálom meg az ajándékba kapott ribizlit, amit ő rögtön egy másik, feketeribizliből készült csodával viszonoz. Virágnak adok egy doboz meggyet, mert tudom, hogy imádja a gyümölcsöt, ő cserébe a saját készítésű kecskekrémsajtjával ajándékoz meg, mert tudja, hogy azt meg én imádom. Hédinek orgonaszörpöt viszek, cserébe egyik nap egy tál málna vár, mint valami égből kapott ajándék. Egy kosár uborka Tibortól és Marikától érkezik, hozzá kaprot is szedhetek a földjükön, sőt, még a tökéletes kovászos uborka recetjével is megajándékoznak.
Ez az önzetlen, segítő adok-kapok úgy tűnik, tovább gyűrűzik a falu határain kívül is, Miskolcról egy Zsolnay tányért rendelek, hogy kiegészítsem Mami készletét, de útközben szemmel láthatólag megszaporodnak: érkezik vele három másik is, mindegyik kicsit más, de a virágminta hasonló.
“Sajnos tévedtem egy kicsit- szabadkozik a hölgy- a fotón látható tányért már eladtam. Ez nem tökéletesen ugyanolyan, gondoltam, kárpótlom, úgyis mondta, hogy a desszertes még hiányzik…Becsomagoltam minden hasonlót, amit találtam, hadd örüljön…”
Így telnek a mindennapok, amiben a közösség szó itt valódi értelmet nyer, a szeretetcsomagok körbejárnak, szezontól függően mindig más formában, és ezáltal mindannyian gazdagodunk, függetlenül attól, hogy éppen adtunk, vagy kaptunk.
És hogy a szeretetcsomag-kört még tovább tágítsam, Marika hozzájárulásával megosztom Veletek azt a kovászos uborka receptet, ami még nem hagyott cserben, hogy Ti is örömötök lelhessétek a roppanós uborkában egy forró, nyári napon…
A fotózáshoz használt kézzel szövött, növényi festésű textilek @textil_szakacsniki /Szakács Niki keze munkáját dicsérik.
instagram.com/textil_szakacsniki
facebook.com/textil.szakacsniki
Marika tanácsai, avagy a jó kovászos uborka titkai:
- Ha nem elég sós a víz, akkor puhulhat meg túlzottan az uborka. Ha megkóstoljuk, mielőtt ráöntjük melegen, talán még túl sósnak is tűnhet, de úgy lesz az igazi. Ennek megfelelően becsültem meg az arányokat az általam használt 1,8 literes csatos üvegnél, de nagyobb, kisebb üvegeknél ez alapján tudtok arányosítani.
- Nem tengeri, hanem asztali sót használjunk.
- Az uborka legyen minél frissebb. Természetesen a legjobb, ha rögtön leszedés után tudjuk megcsinálni a kovászos uborkát.
- A vastagabb héjű uborka hamarabb megpuhul.
- Valaki tesz bele krumplit, Marika nem szokott. Anyu szerint a kovászos kenyér az igazi hozzá.
- Az uborkát érdemes megkóstolni naponta. Nagyon nagy forróságban akár már 1 nap után jó szinte, de én két nap után már le tudtam szűrni. A hűtőben még tovább puhul.
Kovászos uborka Marika tanácsait követve
(Egy 1,8 literes üveghez)
Hozzávalók:
1 kg kovászolni való uborka
4-5 gerezd fokhagyma
néhány szál kapor
1 evőkanál asztali só
600 ml meleg víz
1 kenyér szelet vagy sarok, lehetőleg kovászolt
Az uborkák két végét levágom és hosszában belemetszek négy helyen, anélkül, hogy végigvágnám, hogy gerezdek alakuljanak majd ki. Egy befőttes üvegbe elhelyezem körben az uborkát, közé dobom a fokhagymagerezdeket és a kaprot. A meleg vízben elkeverem a sót és ráöntöm az uborkára. A kenyérrel lefedem, egy folpack fóliával betakarom és alá-fölé tányért rakok, hogy ha kifut, a tányér felfogja. Napos helyre teszem és folyamatosan ellenőrzöm az érettségét úgy, hogy egy szemet kihalászok és megkóstolom. 2-3 nap alatt elkészül, ha jó meleg van, akkor az igazi, ha még roppanós, a hűtőben úgyis puhul még valamennyit. Az uborkákat kihalászom, a levét átszűröm, a befőttesüveget kimosom, és visszahelyezem az uborkákat, majd ráöntöm a levét. Hűtőben tárolom.
