Egyszerűen a legjobb: mézes zserbó

Azt hiszem, számomra Anyu mézes zserbója a világ legjobb sütije a világon. Így, egyszerűen. Rajongással persze elég sok sós és édes ételről tudok beszélni és írni, de teljes odaadó szenvedélyt mégiscsak a mézes zserbó iránt érzek. Ebben a lelkesedésemben osztozik velem Lari, az unokahúgom is, akinek mindig akad egy-egy doboz mézes zserbó, ha a Mamát meglátogatja.
Miben is rejlik a mézes zserbó titka? Talán a vaníliás krém, talán a vékony mézes éppen megfelelően kicsit ropogós, kicsit omló tésztalapok, vagy a tetején a keserű csoki bevonat? Nem tudom pontosan, de azt igen, hogy szégyenletes mennyiséget el tudok belőle fogyasztani, miközben ezeken a kérdéseken gondolkodom.
Tavaly nyáron, amikor a Jamie Oliver magazin főszerkesztője, Komlósi Dani felkért, hogy írjak és fotózzak nekik két receptet, akkor nem volt kérdés, hogy mi lesz az egyik recept. A kerti asztalt terítettem meg és oda vittem ki a zserbót együtt az eperrel díszített gyümölcstortával. Hét ágra sütött a nap, a fölöttem lógó vászon, amit árnyékolásra feszítettünk ki a diófa és a meggyfák közé, vitorlaként lebegett a szélben, ezáltal folyamatos kihívás elé állítva engem a percenként megváltozó fényviszonyok miatt. Viszont a képek így is elkészültek, én pedig boldogan láttam viszont Anyu receptjeit a magazinban. Most ez jár az eszemben, ahogy megkenem vaníliakrémmel a lapokat és ráöntöm a csokimázat a tetejére. Már nem kell a vastag gyapjúkardigán és végre, hónapok óta először nem fázok, miközben a képeket készítem. Hamarosan újra zöldbe öltözik a kertünk, kifeszíthetjük a vásznat a fák közé és megteríthetem a kerti asztalt. Addig is, egy pár szelet mézes zserbó biztos segíteni fog a várakozásban. És ha mégse, akkor is érdemes volt megpróbálni…

Anyu mézes zserbója
Hozzávalók:
500 g liszt
2 tojás
2 ek. tejföl
4 ek. olvasztott méz
150 g porcukor
60 g vaj
1 mokkáskanál szódabikarbóna

Krém:
2 tojássárgája
220 g cukor
1 ek. liszt
1 ek. vaníliás pudingpor
400 ml tej
1 tk. vaníliakivonat
250 g vaj vagy margarin

Csokimáz:
150 ml tej
2 púpozott tk. holland kakaópor
50 g vaj
110 g étcsokoládé

Előmelegítem a sütőt 200 fokra. A lisztet összekeverem a szódabikarbónával és elmorzsolom a kis darabokra vágott vajjal. Hozzáadom a többi hozzávalót és összegyúrom, amíg sima, rugalmas tésztát kapok. Négy részre osztom, majd lisztezett deszkán egyenként kb. 25×20 cm-es téglalap alakúvá nyújtom. Ráfektetem egy sütőpapírral borított tepsi aljára vagy egy teljesen sík sütőlemezre, hogy könnyen le tudjam majd csúsztatni és kb. 10 perc alatt világos aranybarnára sütöm. A lapokat egy deszkán egymásra helyezve hagyom kihűlni, nem fognak összeragadni.
A krémhez a tej felét felteszem forrni, közben a tojássárgáját habosra keverem a cukorral, majd hozzáadom a lisztet, a pudingport és a maradék tejet. Ha a tej felforrt, folyamatosan kevergetve hozzáöntöm a tojásos keverékhez, majd visszateszem a tűzhelyre és alacsony hőfokon egészen sűrűre főzöm, végül hozzáadom a vaníliakivonatot. Robotgéppel habosra keverem a vajat és összekeverem a teljesen kihűlt főzött vaníliakrémmel. A csokimázhoz a tejet felforralom, hozzáadom a maradék hozzávalókat és addig főzöm, amíg besűrűsödik. A krémet elosztom háromfelé (kb. 260 g kerül minden lap közé) a tetejét pedig leöntöm a csokimázzal. Legalább egy fél napot hűvös helyen állni hagyom, hogy kicsit megpuhuljon a tészta és könnyen vágható legyen.