Rövid helyzetjelentés a Bakony szívéből. A május szeszélyes időjárással kezdődött, esővel, széllel és napsütéssel, sokszor óráról-órára váltakozva. A föld hálásan itta be az esőt, a meleg holmik és a gumicsizmák pedig előkerültek a szekrényekből. Ahogy hazafelé tartok, látom, ahogy az idős néni küzd a széllel, kendőt köt a hideg ellen, a férje pedig kalapot nyom a fejébe, úgy sietnek hazafelé. A szomszédoknak van miről beszélgetni, ha esik, akkor arról, ha nem esik, vagy nem eleget, akkor arról. A sok csapadéknak hála a veteményesünkben reményt keltően növekszik a retek, a zöldborsó, megjelentek a sárgarépák első levélkéi, a hagymát pedig hamarosan ehetjük, pedig csak néhány hete dugtam le a földbe Mami javaslatára, hogy legyen gyors sikerélményem. Múlt héten két méter magasságig fagyott, Tibornál elfagyott a dió alsó ága, ezért alaposan szemügyre veszem a mi gyümölcsfáinkat, de úgy látom, hogy talán megúszták a hideget. A cseresznyefán zöldellnek a gyümölcskezdemények, a sárgabarackfánkon mogyorónyi nagyságúak a termések, ami igazán reménytkeltő a befőttek és lekvárok szempontjából.
Áron a teljesen elöregedett és szétesett pinceajtó helyett ajtót készít raklapokból, ami igazán rusztikus és egyedi lesz. Eközben leszakad alatta az öreg falépcső, így most majd lépcsőt is gyárt majd. Pihenésképpen felszerel egy függőágyat két meggyfa közé és kivételesen pihen néhány órát szombat délután.
Igyekszünk minden pillanatban jelen lenni, mintha egyszeri lenne és megismételhetetlen. Mert tulajdonképpen az is. Nyakunkba szakad az eső, majd kisüt a nap, miközben sötét felhőkkel borított az ég és újra szemerkélni kezd. Valahogy vágyom egy kis édességre, még pedig arra a könnyű, habos rizsfelfújtra- vagy ahogy mi hívjuk, rizskochra- amit Anyu annyira finoman tud készíteni. Átszaladok Anihoz friss házi tejért és tojásért, amiért nem enged fizetni, mert múltkor sütöttem nekik egy kuglófot, mivel ő meg egy közepes méretű aludtejes köcsöggel ajándékozott meg. Ez utóbbit nem fogadja el indoknak. “Jó tett helyébe jót várj”- zárja le a vitát.
Egy jó tartalmas leves és egy szelet rizskoch, sűrű csokimártással megcsorgatva. Közben a nap is kisüt, kinyitom az ajtót, hadd jöjjön be az eső utáni friss levegő semmihez sem hasonlítható illata.
Rizsfelfújt
Hozzávalók:
200 g rizs
750 ml tej
50 ml víz
5 ek. cukor
3 tojás
1 csipet só
fél citrom reszelt héja
30 g vaj
fél vaníliarúd
1 csg. vaníliás cukor
kevés vaj és zsemlemorzsa a tepsi kikenéséhez
1 tojás fehérje a csokimártásál megmaradt fehérjéből
A csokimártáshoz:
500 ml tej
2 tojássárgája
50 g cukor
1 kk. liszt
1 csg. vaníliás cukor
10 g vaj
80 g étcsoki
1 púpozott tk. holland kakaópor
A rizst megmosom, a tejet és a vizet a csipet sóval beleöntöm egy fazékba és lefedve abban teszem fel a rizst főni a vaníliarúddal. Lassú tűzön főzöm, időnként kevergetve, vigyázva, hogy ne fusson ki a tej. Ha a folyadék nagy részét elfőtte a rizs, akkor lezárom és lefedve állni hagyom. Közben elkészítem a csokimártást. 100 ml tejet összekeverek a liszttel, a cukorral, a kakaóporral és a tojássárgákkal, az egyik tojásfehérjét félreteszem a rizsfelfújthoz. A maradék tejet felforralom, majd folyamatos kevergetés mellett hozzáöntöm a tojásos keverékhez. Visszateszem a tűzhelyre, hozzáadom a csokit és kevergetve addig főzöm, amikor már sűrűn bevonja a fakanalat és nem folyik le róla. Ekkor leveszem a tűzről, belekeverem a vaníliás cukrot és a vajat és elkeverem, hogy szép fényes legyen. Egy folpack fólia darabbal letakarom, hogy ne bőrösödjön meg.
Kivajazok és morzsával egyenletesen meghintek egy nagyobb, vagy két kisebb tepsit vagy hőálló kerámia tálat. (én két 14 cm x 20 cm-es formát használtam)
Ha a rizs kihűlt, akkor a 3 tojássárgáját felverem habosra a cukorral, a vajjal, a citrom reszelt héjával és a vaníliás cukorral. A három tojásfehérjét és még egyet a csokimártásból megmaradt fehérjéből felverem kemény habbá. A rizsbe beleforgatom először a tojássárgás keveréket, majd óvatosan, hogy ne tőrjem össze a habot, a tojásfehérjét is. A formába öntöm és 200 fokon addig sütöm, amíg aranybarna lesz a teteje. (kb. 40 perc)
Fanni
Kedves Judit!
Annyira szeretem, ahogy írsz! Életöröm és energia minden bejegyzésed, hogy az ember lelke is mosolyog tőle és kedve van megváltani a világot! Úgyhogy most nekilátok rizskochot készíteni, és csak azért nem rizskochot ÉS kuglófot, mert a sütőformámat kölcsönadtam a hétvégére, de kedden a kuglóf is elkészül – én most így váltom meg a világot a Te inspirációdra.
Köszönöm Neked a sok jókedvet, jószívűséget, amit csak úgy süt minden sorodból, minden receptedről!
Fanni
Judit Neubauer
Drága Fanni, nagyon meghatottál…Nem tudom elmondani, hogy mennyire jól esett a hozzászólásod…Köszönöm, hogy így érzed, hogy leírtad, szárnyakat adtál vele nemcsak egy napra, de hetekre, hónapokra is! Majd számolj be, hogy hogy sikerült a rizskoch! 🙂 Szeretettel, Judit