A hulló levelek és az alacsony szögben sütő napsugarak egyértelműen jelzik, hogy elérkezett az ősz. Vidéken valahogy megváltozik az idő érzékelése, kevésbé hónapokhoz, hetekhez…
Minden héten, amikor a blogbejegyzésre készülök, érkezik valahonnan inspiráció a témát illetően. Vagy a kert adja az alapanyagot, vagy látszólag véletlenül szóba kerül egy…
Idén nincs túl sok szilvánk, az eső nem tett jót neki, mindenki panaszkodik a környéken. Annak is kukacos és penészes, aki permetez, annak is,…
Szederkrémes gyümölcstortát készítek. Egy könnyű piskóta fölött lágy gyümölcsös krém, nem is akármiből: erdei szederből. Persze kimehettem volna a piacra venni egy doboz szedret,…
Ezzel a blogbejegyzéssel szó szerint és átvitt értelemben is “belecsapok a lecsóba”, ugyanis ez az az étel, amely talán az egyik legvitatottabb a magyar…
Korán reggel kelünk és elindulunk Beeperrel sétálni. Szeretem ezeket a korai órákat, ha szerencsénk van, akkor az utca kutyái még alszanak és nem kell…
A forró nyári hetek után jól esnek a záporral, viharokkal tarkított hűvösebb napok. A kiszáradt fű újra zöldellni kezd, nem kell kannaszámra hordanom a…
A gofri számomra mindig egy különleges édesség volt. Talán azért, mert gyerekként tetszett a formája, talán mert különlegesnek találtam, hogy nem a sütőből kerül…
A falusi élet egyik velejárója az, hogy teljesen átalakult a főzéshez való viszonyom. A kérdés nem az lesz, hogy “mit főzzek ma?” és nem…
Pepi.
Mi így hívtuk egész gyerekkoromban, elképzelésem sincs, hogy hogyan keletkezett ez a név, mindenesetre sokáig nem tudtam, hogy valójában tejbegrízt eszem. Talán túl egyszerű….
A gyümölcsszedés nem veszélytelen mutatvány, különösen akkor, ha az ember alacsonynak született és nincsenek egyelőre megfelelő, bevált eszközei és módszerei. A sok napsütésnek hála…
Négy cseresznyefa, 3 meggyfa. Hálás vagyok, hogy vannak, hogy szedhetek, hogy másoknak is tudok adni és mindenkit egyre jobban becsülök, aki hivatásszerűen gyümölcstermesztéssel foglalkozik….
“Meg akarod nézni, hogy hogyan születik a kisboci?- szegezi nekem a kérdést, Ani, a szomszédom a hét elején és én rögtön rávágom, hogy “persze”,…
Közeledik a 35. szülinapom. Kicsit misztikus ez a szám, talán mert kerek, vagy talán a súlya miatt, amit társítok hozzá. Optimista hozzáállással azt feltételezem,…
AZ EMLÉKEK ÍZÉRŐL
Az Emlékek Íze egy kis vidéki ebédlőasztal a Bakonyban, ahol időnként összetalálkozunk, bárhol is legyünk a világban. Beszélgetünk, főzünk és olyan ételeket kóstolgatunk, amelyek íze régi emlékeket idéznek fel, aztán újakat teremtenek. Neubauer Judit vagyok, szakács, ételfotós és szenvedélyes élet és ételimádó. Jó, hogy itt vagy!
